• Jézus Szíve templom

    Templomunk története a zűrzavaros 1920-as évekig nyúlik vissza. Ebben a gazdasági és politikai környezetben határozza el egy maroknyi felsőgödi hívő, hogy templom építésébe kezd. A munkálatokat Pilismaróti Bozóky Gyula nyugalmazott vezérkari ezredes irányítása alá rendelik. 1923-ban megkezdődik a munka. Read More
  • Bozóky Gyula életrajza

    Hétgyermekes családban született Nagyváradon. Apja, Bozóky Alajos a nagyváradi jogi akadémia igazgatója volt. A tehetséges fiú a katonai pályát választotta életcélul.  A Ludovika Akadémia elvégzése után 1900-ban avatták hadnaggyá. Ezután a bécsi Kriegsschuléban folytatta tanulmányait, ahol vezérkari képesítést szerzett.. Read More
  • Nagyréti Tamás grafikája

    Nagyréti Tamás (grafikus) 1925-ben Felsőgödön született, itt is végezte általános iskolai tanulmányait. Az 1970-es évekig városunkban élt. Jelenleg budapesti lakos. Az egyik legnagyobb lokálpatrióta. Pestre költözése után is ápolja felsőgödi kapcsolatait. 1997 óta rendszeresen készít grafikákat a Gödi Almanachba. Személyes ismerője és tisztelője volt Bozóky Gyulának, melyet az itt látható grafika is jól szemléltet. Személyes élményeit a Gödi Almanach 1997. évi kötetében dolgozta fel, melyet az Ő engedélyével Internetes formában közreadjuk. Read More
  • 1
  • 2
  • 3

Bozóky Gyula életrajza

Pilismaróti Bozóky Gyula /1878- 1954/

Hétgyermekes családban született Nagyváradon. Apja, Bozóky Alajos a nagyváradi jogi akadémia igazgatója volt. A tehetséges fiú a katonai pályát választotta életcélul.

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1900-ban avatták hadnaggyá. Ezután a bécsi Kriegsschuléban folytatta tanulmányait, ahol vezérkari képesítést szerzett.
1916-ban vk. (vezérkari) őrnagyi rangban az erdélyi honvéd-kerület vezérkari főnöke lett Siegler Konrád, a későbbi vejének fivére mellett. Ebben a minőségében saját felelősségére addig halasztotta a petrozsényi bányász sztrájk résztvevőire statáriálisan kimondott halálos ítélet végrehajtását, amíg a kegyelmi döntést ki nem eszközölte, számukra.

1908-ban megnősült, feleségül vette Mártonffy Gabriellát. A házasságból négy gyermekük született, György, László, Erzsébet és Gabriella.

A háborút követően, sőt még a trianoni döntés után is egy ideig családjával együtt a románok által meg szállt Nagyváradon maradt. Mivel nem akart fölesküdni a román államra, nyugdíjazását kérte az immár vezérkari ezredessé kinevezett katonatiszt. Ettől kezdve, tehetségét kihasználva kézzel írt és színesen illusztrált könyvek, eladásával biztosította a család megélhetését. Sok egyéb mellett több szép bőrkötésű rézcsatos imakönyvet is készített, elsősorban a család tagjai számára. Egy abból az időből származó, díszes kézzel írt és festett képekkel, iniciálékkal ékesített "János vitéz" feldolgozása ma is a család birtokában van.


Egy későbbi írásában, a "Felvidék visszatér" című kétkötetes munkájában az első bécsi döntés nyomán Magyarországhoz visszacsatolt terület történetét örökítette meg. Ez a könyv rejtélyes körülmények között veszett el a család számára.

Természetesen az aprólékos, óriási ráfordítással megírt köteteket nem lehetett kellőképpen megfizetni, sőt tisztességesen megélni sem lehetett belőlük. Az írásművek általában az éjjeli csendben készültek a csak általa kiismerhető íróasztal rendjében..

Apja halála után, - a családnak a helybeli hatóságokkal történt összetűzését követően 1922-ben eladták a nagyváradi házat, a szépen gondozott kertet és a csonka Magyarországra költöztek a frissen vásárolt felsőgödi családi házba.

Bozóky Gyula mély vallásossága következtében számtalan egyházi mozgalomból kivette a részét. Sok katolikus rendezvény szónoka, rendezője, aktív résztvevője volt. Kitűnő szervező lévén három alkalommal is vezetett népes egyházi zarándoklatot a Szentföldre, annak ellenére, hogy ezek az utazások már abban az időben sem voltak teljesen veszélytelen vállalkozások. Az utazásokat ő maga tervezte meg aprólékos részletességgel, a szállások, az ellátás, a közlekedési eszközök, belépőjegyek, sőt az idegenvezetés is minden résztvevő számára előre biztosítva voltak. Ezekről az utazásokról írta a saját fotóival illusztrált jelentős művét a "Szentföld lelké"-t, melyet saját költségén jelentetett meg.
Legnagyobb és egyben a legmaradandóbb műve mégis a felsőgödi Jézus Szíve templom megvalósítása volt. Pénz nélkül pusztán akarata, hite, szervező képessége és nem utolsósorban kiváló kapcsolatai birtokában fogott neki a nagy vállalkozásnak.

Először Felsőgöd igen heterogén lakosságát lelkesítette föl úgy, hogy ők az első szóra egy emberként tódultak az anyagkirakáshoz, a Dunához vagy a vasút állomáshoz. Az építőanyagokat, téglákat az állomástól az építkezésig egy valóságos emberlánc juttatta el. Jelentős összeget tettek ki a különböző szervezetek és magánemberek pénzadományai és sokan ajánlották föl ingyen szakértelmüket, két kezük munkáját is. A templom terveit is fizetség nélkül készítette el egy neves építész. (Fábián Gáspár) A szükséges pénz megteremtéséhez több száz püspökségre és szervezethez címzett levelében kérte és kapta a támogatást a világ sok szögletéből.

"Felsőgödi módon" templomot építeni fogalommá vált egyházi körökben.

Az építkezés hiteles krónikáját, a „lourdesi Szűz Mária” szobor történetét, a sokszor csodaszámba menő eseményeket, valamint a keserűre sikeredett befejezést a "História Domus" című naplóban örökítette meg.

Később teret, utcát is elneveztek róla. A templom falán szép márványtábla és dombormű emlékeztet Bozóky Gyulára. Ma már működik a róla elnevezett alapítvány is!

Átlagon felüli képességei révén mindenben átlagon felülit alkotott. Fiatal korában első volt, aki velocipéden végigkerékpározott Nagyvárad utcáin, gépkocsit vezetett, ami abban az időben forradalmian újnak számított. Felsőgödi rádió engedélyét 1926-ban szerezte és az 1-es számot viselte. Írt, rajzolt, festett.

Sopron Tűztorony 1944 - Sopron Szt. Domonkos templom 1945

A család világháborús viszontagságait, a németországi utazás, tartózkodás és visszatérés történetét a "Kelbergi Krónika" című verses naplójában örökítette meg.

Remek kertész volt. Az 1600 nöl-es kertjét sokáig csupán egymaga gondozta, ásta, telepítette, szeretettel gondozta reggeltől estig. Még a kerti utakat is felgereblyézte a látogatók kedvéért.

A családját feltétlenül szerető, mindig határozott, önmagával szemben igénytelen, több nyelven beszélő nagyapa meglehetős szegénységben, hosszú szenvedés után a 76. születésnapján (1954. április. 6.-án) Felsőgödön halt meg. Mártonffy Gabriella 1978-ban hunyt el, mindkettőjük nyughelye Felsőgödön a Jácint utcai temetőben, közös sírban van.

Mivel sem fivéreinek, sem pedig két fia egyikének sem született utódja, így a Pilismaróti Bozóky család örökös nélkül maradt.

Siegler Péter
Bozóky Gyula unokája